Blog
Dűbel 1x1
A fejlett, hosszú élettartamú hőszigetelő rendszerek fontos eleme. EJOT dűbel.
A TARTÓS BIZTONSÁG ALAPJA
Homlokzati hőszigetelő rendszerek dübelezése
A homlokzati hőszigetelő rendszerek élettartamának lényeges befolyásoló tényezői azok a kis elemek, melyek rejtve teljesítik feladatukat és gondoskodnak a rendszer biztonságáról: a legkorszerűbb rendszerekhez fejlesztett EJOT dübelek teljes biztonsággal rögzítik és tartják a hőszigetelést a homlokzatokon – évtizedek múlva is.
Mi a dübelek szerepe a hőszigetelő rendszerekben?
A régi épületek homlokzatai hosszú időn keresztül voltak kitéve az időjárás viszontagságainak és különféle környezeti hatásoknak. A lerakódott szennyeződések, a por, a korom, a különböző festékanyagok, vegyi anyagok, az algák és gombák, valamint a mész- vagy sókivirágzásos vakolatok jelentősen csökkentik még a legjobb minőségű ragasztók tapadását is. (Mindenki ragasztott már valamit valamihez élete során, így tudja, hogy piszkos felületek esetén ez csekély sikerrel kecsegtet.) Ezen kívül a homlokzatok elöregedett alapfelületei az idő múlásával előre nem látható, nem kívánt kémiai reakcióba léphetnek a frissen felhordott ragasztóval. Az így kialakuló – tapadást csökkentő – elválasztó rétegek komoly építési károkhoz vezethetnek
És még valami: a dübelezés a biztonság mellett gazdasági előnyöket is nyújt. Sok esetben elmaradhat (és el is marad) a rendkívül költséges alapfelület-előkészítés. A régi, káros anyagokkal szennyezett homlokzatok tisztításakor szigorú környezetvédelmi előírások szerint szükséges eljárni. Az elhasznált mosóvizet össze kellene gyűjteni és szakszerű ártalmatlanításáról is gondoskodni kellene. Ráadásul mosás közben a falfelület átnedvesedik, így ragasztás előtt meg kellene várni, míg az teljesen megszárad, mivel csak tiszta és száraz felületre lehet ragasztani.
A dübel a szél szívóhatása ellen is védelmet nyújt
A dübelek talán legfontosabb feladata, hogy védelmet biztosítsanak a szél erőteljes szívóhatásával szemben. Az épületekre – magasságuk függvényében – különféle szélterhelések hatnak. A nagy sebességgel áramló levegő a homlokzatok mellett elhaladva légnyomás-különbséget, ezáltal komoly, a homlokzatra ható szívóerőt hoz létre. Ez az erő a falszerkezet (alapfelület) és a hőszigetelő lapok közötti ragasztott kötést nagymértékben igénybe veszi és akár arra is képes, hogy a teljes hőszigetelő rendszert letépje a falról. Különösen fokozott szélterhelések jelentkeznek magasabb épületeknél, épületszéleken, egyedülálló épületeknél, szélviharok esetén.
Mi a matrac-effektus és miért veszélyes?
A hőingadozás, a polisztirol lapok hőtágulása és zsugorodása a hőszigetelő rendszerekben olyan alakváltozásokat idéznek elő, melyek nem kívánt hatással vannak a ragasztott kapcsolatra. A kizárólag ragasztott (tehát nem dübelezett) polisztirol (EPS) rendszereknél fokozottan fennáll a sziget- előlapok folyamatosan ismétlődő domborodásának és homorodásának veszélye (ezt nevezzük matrac-effektusnak), ami idővel a vakolat repedezését okozhatja. A jelenség oka a lapok illesztéseinél jelentkező, gátolt alakváltozó képesség. A hőszigetelő rendszerek felületi hőmérséklete általában -20°C és +50°C közötti, de szélsőséges esetekben akár -40°C alá is süllyedhet, illetve a színétől függően elérheti a +80°C-ot. Jelentős a különbség a nappali és az éjszakai felülethőmérsékletek között is. Ez az állandó ingadozás a lapillesztések mentén folyamatos, változó irányú feszítőhatást – fárasztó igénybevételt – gyakorol a zárórétegre, ami esetenként extrém erejű is lehet: egy intenzív nyári napsütésnek kitett homlokzatot egy kiadós zápor percek alatt akár 30°C-kal is képes lehűteni (sokkolni).
Ez olyan hajszálrepedéseket okozhat, melyek később széles repedéshálózattá nőhetnek és hőszigetelés teljes tönkre- meneteléhez vezethet. Olyasmi ez a rendszernek, mint a tűzforró étel után megivott jéghideg víz a fogainknak. De tehetünk azért, hogy se a folyamatos lassú-, se a hirtelen bekövetkező alakváltozás ne okozhasson károsodást. A lapok illesztéseiben – az úgynevezett T-fugákban – és a lapközepekben elhelyezett dübelek hatékonyan fékezik a matrac-effektust, ezáltal jelentősen csökkentik a vakolatrepedezés kockázatát.
Milyen hosszú dübelre van szükség?
Hogyan ragasztózzunk és hogyan dübelezzünk helyesen?
Ragasztáskor a lapokra kerülő ragasztó helyét és mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy minden telepítendő dübel alá kerüljön, és felhelyezett állapotban minimum 40%-ban fedje a lapokat, azaz a kontaktfelület legkevesebb 40%-os legyen.
Az EJOT javaslata a ragasztó elhelyezésére kézi bedolgozás esetén, a hazánkban legjellemzőbb polisztirol (EPS) lapoknál a perem-pont módszer.
Az EJOT javaslata a dübelek elhelyezésére polisztirol (EPS) rendszereknél (6 db/m2) (A dübelezés csak a ragasztó teljes kikeményedése után kezdhető meg.)
Ásványgyapot (MW) rendszereknél a ragasztó felhordására és a dübelek elhelyezésére több jól működő megoldás is létezik. Hogy ezek közül melyiket alkalmazzuk, az nagyban függ a rendszer felépítésétől. Ezért ha ilyet választ, mindenképpen kérje el a forgalmazótól a választott típus kivitelezési útmutatóját, és az abban leírtak szerint végezze, végeztesse el a kivitelezést
Hogyan készítsük el a furatokat?
A helyes furatkészítés a dübel megfelelő működésének alapvető feltétele. Míg a tömör falszerkezetekben (mint a beton vagy a tömör tégla) ütvefúrással készítjük el a furatokat, addig az üreges tégláknál, könnyűbetonoknál és pórusbetonoknál ez tilos. Tipikus hiba, hogy a kivitelező az üreges téglát ütvefúrja. Ilyenkor az ütés hatására a tégla sejtfalai beszakadnak, így a szabályos furat helyett egy alaktalan kráter keletkezik, amelyben még a legnagyobb teljesítményű dübelek sem képesek hatékonyan ellátni a feladatukat, szinte lötyögnek a falakban.
A helyes megoldást ezekben az esetekben az ütő impulzus nélküli furatkészítés jelenti. Ehhez a művelethez az EJOT úgynevezett KARÁT fúrószárait javasoljuk, melyek gyorsan és roncsolás nélkül hatolnak be a falazatba, ezzel biztosítva a stabil rögzítéshez elengedhetetlen szabályos furat- geometriát.
A tartósan szép homlokzatokért
